Legenda és valóság
Történelmi morzsák a botfai uradalom évszázadaiból(1548-1945)
Botfai helytörténeti kiadvány
Megvásárolható: Válicka
Citerabarátok Egylete, Zalaegerszeg - Botfa, Botfa u.
40.
A könyv ára CD-vel:
2000 Ft
ÖSSZEGZÉS
Botfa község (1982 óta Zalaegerszeg városrésze) első írásos
említése a 14-ik században fordul elő. A település története összefügg a 16.
században kialakult uradalom történetével. A történet a nagybirtok
kialakulásának gyökereitől indul, egészen a végkifejletig, a nagybirtok
felosztásáig, 1945-ig.
Az évszázadok során az Erdődy család volt az uradalom
birtokosa. Ez a folyamat csak a 19. század végén ért véget, amikor Hirschler
Áron lett az új tulajdonos, majd Hüvös József örökölte a birtokot.
A községet sem kerülték el azok az események, melyek a
középkor folyamán az egész országra jellemzőek voltak. A nagybirtok létrejötte
éppen a török időkre esett. Bár nem volt hódoltsági terület a község, a török
portyázások, túszejtések jócskán kijutottak e vidéknek is.
A
levéltári és egyéb írásos források mellett legendák (a Szörnyű kút, a Válicka patak
eredete), és népdalok szolgálnak a história elevenebbé tételéhez.
A Rákóczi szabadságharc bukása, a Szatmári békekötés (1711)
után, egy békésebb korban újjászerveződtek hazánkban a nagybirtokok. A botfai
uradalom birtokosai, az Erdődyek 1750 táján építették a ma is meglévő kastélyt,
akkor még csak földszintes formában. Körötte kialakították a korabeli angol
mintájú parkot.
Az 1867-ben történt kiegyezés után a birtokot Fackh Gedő
bérelte, aki Pöltenberg Ernő Aradon kivégzett tábornok unokaöccse és egyben vője
is volt, mivel nagybátyja lányát vette feleségül. A házasságból itt a botfai
kastélyban született két leánygyermeke is.
Az Erdődy család a 19. század végén már nem bizonyult
életképes gazdának, ezért túladtak a birtokon. Az új gazda átszervezte az
uradalmat. A kastély mindkét végét megtoldotta és romantikus bástyát épített
hozzá. A jobbágyfelszabadítás után a munkaerőt a cselédség biztosította. A
korabeli körülmények között jó megélhetést nyújtott az uradalom minden
alkalmazottjának. A rendet és a fegyelmet az örökös uraság is megkövetelte,
ellenszolgáltatásul jó anyagi körülményeket teremtett és igazságos volt a
cselédekhez. Az irányítást a személyéhez és az uradalomhoz hűséges szakemberekre
bízta, akik jól szervezték a gazdálkodást. Mindennek eredményeképpen az uradalom
igen gazdag volt.
A második világháború és az azt követő változások az
uradalom végét eredményezték. Hüvös József zsidó származású volt, ezért 1944-ben
gettóba vitték. A háború alatt a kastély berendezését széthordták. A 979
katasztrális hold földterületet 155 igénylő között fölosztották, akik ezután
mint egyénileg gazdálkodó kisparasztok művelték a földjeiket. Ezzel az uradalom
története véget ért.
Képek a könyvbemutatóról:
A CD mellékletben szereplő
népdalok
1. Kisbotfába két úton kell bemenni Ferincz Adrienn
2. Válickai berkes erdő (archív) László Imréné
3. A Válicka vize jaj, de zavaros Pékné Kupó Bernadett
4. Jaj, jaj, jaj de nagyon kérges a kezem (archív) László Imréné
5. Holdvilágos este Ferincz Adrienn
6. Kisbotfai dombos határ Nagy Sándorné
7. A botfai darás mácsik Nagy Sándorné
8. Sej, a botfai dimbes-dombos határban Pékné Kupó Bernadett
1. Kisbotfába két úton kell bemenni Ferincz Adrienn
2. Válickai berkes erdő (archív) László Imréné
3. A Válicka vize jaj, de zavaros Pékné Kupó Bernadett
4. Jaj, jaj, jaj de nagyon kérges a kezem (archív) László Imréné
5. Holdvilágos este Ferincz Adrienn
6. Kisbotfai dombos határ Nagy Sándorné
7. A botfai darás mácsik Nagy Sándorné
8. Sej, a botfai dimbes-dombos határban Pékné Kupó Bernadett
Képek a
hangfelvételről:
